Mennyire kellene megijednünk a “hairy scary pussy-tól”?

Tavaly ősszel sétáltunk a kolozsvári Botanikus kert felé, amikor megpillantottam a szemközti szépségszalon cégérét:

Az elején vicces volt, aztán felháborító, aztán egyszerre vicces és felháborító, de most már csak arra tudok gondolni, milyen klienseket vonzhat be egy ilyen típusú marketing?

Bementem hát a Majális utcai Coquette Klinikára, és miután sikerült valahogy becsempészni magam a kaputelefon hosszas nyomkodása után, kicsit úgy éreztem magam, ahogy Kim Kardashian érezheti egy random kedd délelőtt. A szalon enteriőrje valóban ízléses, rózsaszín és narancs színekben pompázik, érződik az egész helyen, hogy válogatott vendégek járnak ide.

A lényegre tértem: megkérdeztem a recepciós lányt, hogy hogyan gondolták el ezt a “hairy scary pussy”-témát, mire csak azt felelte, hogy Bukarestből jön a marketing- és dizájnpakk. Ezek szerint tehát a fővárosban, Brassóban, Konstancán és Temesváron is hasonlóan ijesztő a szőrös punci, mint kincses városunkban, a Coquette ugyanis országszerte öt szalont működtet.

Fontos megjegyezni, hogy a Coquette végleges szőrtelenítést végez, és bár az árlistáról nem volt szabad fényképet készítenem, halkan megsúgom, hogy a bikinivonal 12 üléses epilálása mindössze 600 euró körül mozog. Vajon mennyibe kerül egy életfogytiglani brazil gyanta?

A szőrtelenítés úgy társadalmi elvárás, hogy közben abszolút személyes döntés. Érvek és ellenérvek között lavírozva is csak arra jutok, hogy mindenki csinálja azt, ami épp neki jólesik és/vagy jól áll. Azonban jó lenne azt hinni, hogy a női test természetes szőrzete nem annyira ijesztő, mint például az anorexia vagy az öncsonkítás, netán az alkoholizmus vagy az abuzív kapcsolatok spirálja. Bár ha már a francia VICE-on is cikkeznek arról, hogy Romániában több mint 100.000 webchat-es lány dolgozik, érthető az igény és kínálat szimbiózisa.

Kovács Bea

Comments