Tusványosi incidens: engem leginkább az emberek reakciója szomorít el

Tudatosan próbáltam távol tartani magam attól – a szerintem művi és álszent vitától – ami napok óta gerjeszti az indulatokat az emberekben. Nevezetesen, hogy egy nőt ki kellett emelni a tömegből, mert fütyülni mert Orbán Viktor beszéde alatt és ennek az apropóján egy fiatal férfi indokoltnak érezte, hogy egyben ő is kifejezze a véleményét, egy kis hajtépés keretein belül. Mármint nem a saját haját tépte vagy a szakállát, hanem a nő haját. Aztán jött a nagyokos biztonsági őr, kitekerte a nő karját és kivezette a tömegből. Nevetségesnek és már-már groteszknek hat a kép. Az aktivisták fütyülnek, ez a dolguk. A politikusok meg politizálnak, az a dolguk. Meg még az is, hogy elviseljenek néhány füttyszót – ha arra kerül a sor. De azt, hogy ilyen vehemenciával és indulattal kezeljenek egy ilyen megnyilvánulást, túlzásnak tartom. Nézzük kicsit politikamentesen a történteket.

Engem leginkább az emberek reakciója szomorít el, amit bőszen hirdetett is mindenki a saját kis falán. Mert a közösségi médiában az a fantasztikus és egyben szörnyű, hogy mindenki azt írogathat, amit akar, amivel nem is lenne nagy baj, csak az, hogy egy olyan szociológiai tükröt állít elénk, ami néha annyira őszinte, hogy már ijesztő. Családos férfiak kelnek ki magukból, istenítve a férfit, aki most jól megmutatta, hogyan kell egy nővel bánni. Kíváncsi vagyok, ha az illető, aki fütyül férfi lett volna, akkor hogyan lép fel ellene? Ököllel? Vagy inkább sehogy? De nem csak a férfiak vélekednek így, elképedve olvastam néhány nőtársam véleményét, hogy ők még a fogát is kiverték volna! Egy egyedül tüntető nőnek, aki még legalább egy embert nem tudott maga mellé állítani. A politikusok és a fesztivál szervezői pedig csak pislognak, hogy ejnye-bejnye, ezt azért nem kellet volna.

Ezeknek a férfiaknak elérhető és nyilvános az oldaluk. Általában már a borítóképen is a családjuk szerepel, középen a kisgyerek, baloldalt a feleség, pocak behúz, mellkas kihúz. Szeretet és békesség árad. Közben pedig olyan gyűlöletmonológokat olvasok, hogy azt kell gondoljam, hogy azért ilyen mérges, mert őt veri az asszony. Mikor hazamegy az esti robotból a szánalmas kis életéhez, az a világ boldogsága, hogy bekapcsolja a számítógépét, kinyitja a közösségi oldalát és elkezd olvasni. Már úgy értem, hogy a címeket, hiszen nagyobb kaliberű olvasmányokhoz már kiskaliberű az agya. Szóval, ahogy ott szörfözget a neten – miután az asszony kéri szépen, hogy legalább a lábát emelje fel, míg felporszívózik a széke alatt – lát egy ilyen nyíltan provokatív esetet, amiből egyből az jön le neki, hogy : na ez igen! Ilyen egy igazi férfi! Majd minden frusztrációját végre kiengedi és jól leírja a véleményét. Addigra pedig már kész a vacsora is. Szóval frusztrált a férfi, én megértem. De ez sem lehet arra magyarázat, hogy beletépsz egy nő hajába. Vagy hogy annyira oktondi legyél, hogy erre még nyíltan büszke is légy.

A nőtársaim esetében pedig, akiknek ilyen véleményük van nő létükre, hogy mindenkire ráfér néha napján egy pofon, üzenem, hogy nyugodtan álljanak érte sorba, ha ez a szívük vágya – de az én életemre és bővebben a női nemre, ne húzzák rá a saját életük sémáját, mert egyszerűen ez nem elfogadható és helyes viselkedés. Mert az ilyen nők nevelik az ilyen férfiakat. És attól, hogy egy szerencsétlen generáció szerencsésebb szülöttei vagyunk – nem kell tovább vinni a gyerekkori sérelmeket. Merthogy „jaj, engem is vert az apám, mégse lett semmi bajom.” Vagy „igaz, hogy megütött a férjem, de semmi baj, mert megérdemeltem.” Mivel? Fütyültél neki a kútágas tövéből?

És én még azt sem bánom, ha helyesnek vélik így, de könyörgöm, legalább ne hirdesd nyilvánosan! Egy lelkileg erős férfi nem bánt egy nőt, mert egy erős férfi erősebb a nőnél fizikailag és tisztában van annak a következményével, amit tesz. A többieket pedig pontosan úgy képzelem el, ahogy azt fentebb leírtam.

Balla Noémi

Van véleményed? Van egy saját történeted? Oszd meg velünk, írj nekünk te is a columbofelesege[at]transindex.ro címre!

Comments