Rég nem volt ennyire nehéz az anyáknak, mint a világjárvány idején

Azt eddig is tudtuk, hogy továbbra is a nőkre hárul a házi munka (nem fizetett munka) és a gyerekneveléssel járó feladatok nagy része. De a világjárvány idején mindez – elsősorban az iskolák bezárása és az otthontanulás miatt – sokkal inkább leterhelte a nőket, mint a férfiakat – szögezi le egy friss, az Eurydice oldalán (EU-s oktatásügyi hálózat) közzétett elemzés is.

A lehetőség szerint otthonról végzett munka és a gyerekek otthoni tanulása mindkét nemnek fejtörést okozott a járvány és a karantén alatt, de a legnagyobb terhet mégis ismét csak a nőkre rakta, derül ki a közzétette elemzésből. Ebben több, az idei év során készült jelentést és tanulmányt vizsgáltak, és arra a következtetésre jutottak, hogy ez a fejlemény a nemek közötti egyenlőség elmúlt évtizedekben elért eredményeit is veszélyezteti.

Az elemzés azt vizsgálta, hogy milyen hatással volt a szülőkre az, hogy egyszerre két feladatnak kellett eleget tegyenek: otthonról dolgozzanak, miközben vigyáznak az ugyancsak otthonról tanuló gyermekekre. Idéznek egy friss UN Women (az ENSZ nőügyi szervezete) jelentést is, amely azt állítja, hogy a járvány akár 25 évvel is visszavetheti a nemek közti egyenlőségben elért eredményeket: annak ellenére, hogy a családokban osztoztak a nehézségeken, mégis a nőkre jutott a nagyobb megterhelés. Konkrétabb adatok szintjén: amíg a pandémia előtt a férfiak által végzett minden órányi gyerekfelvigyázásra a nők esetében három ilyen óra jutott, addig a járvány alatt ez a különbség már a hatszorosára nőtt.

Hivatkoznak továbbá arra a Világbank jelentésre is, amelynek értelmében a munkahelyi feladatok és a gyerekfelügyelet közötti egyidejű megosztottság jelentősen kihathat a karrierre és a gazdasági lehetőségekre, különösen a nők esetében. Vagyis az anyák egy plusz nehézséggel szembesülnek a gyerekek felügyelete miatt, ami a munkaidő csökkenéséhez, fizetéscsökkenéshez vagy egyenesen a munkahely feladásához vezethet, főleg, ha olyan munkájuk van, amit nem tudnak otthonról végezni.

Idéznek egy másik Világbank jelentést is, amely szintén arra a következtetésre jut, hogy a járvány társadalmi hatását aránytalanul nagy mértékben a nők viselték, többek között azért, mert az anyák lényegesen több időt töltenek a gyerekek oktatásával, mint az apák, azok mellett az egyéb feladatok mellett, amelyek a gyerekek gondozásában amúgy is rájuk hárulnak.

Az elemzés végkövetkeztetése, hogy a világjárvány, és ennek következtében az iskolák, óvodák bezárása, a nem fizetett munkát tekintetében felnagyította a férfiak és nők közötti különbségeket, lehetséges rövid távú megoldásként pedig a tanintézmények nyitva tartását nevezik meg. Ugyanakkor az elemzés szerzői szerint ez önmagában nem lenne elégséges megoldás a gyereknevelési feladatok terén tapasztalt alapvető egyenlőtlenség tekintetében. További lehetséges javaslatként fogalmazták meg, hogy a munkaadók állapítsanak meg rugalmas munkaidőt úgy az anyák, mint az apák számára, hogy a szülők egyenlő arányban oszthassák meg egymás között az ezzel járó feladatokat.

Arról, hogy mennyire nehéz az anyáknak a karantén idején, erdélyi és magyarországi kutatók is készítette idén felmérést (május 13. és június 3. között), amelynek eredményei egybecsengenek ezzel a jelentéssel. Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász-szociológusa, Geambașu Réka, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológusa, Gergely Orsolya, a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szociológusa és Somogyi Nikolett, az Antwerpeni Egyetem szociológusa magyar családanyákkal interjúzott, és arra jutottak, hogy bár a karantén idején az apák esetében a munkavégzést nem befolyásolták a családi feladatok, a nők esetében jelentős plusz terheket rótt rájuk, főleg az otthontanulás miatt.

A kutatók szintén leírják: a láthatatlan és a fizetetlen háztartási munka terén a nemek közötti egyenlőtlenségeket nem a COVID-19 okozta, a járványidőszak viszont hangsúlyozta és súlyosbította a nemek közötti meglévő egyenlőtlenségeket.

Míg a gyermekek otthoni tanulásának felügyelete, az iskolai feladatok elvégzésének nyomon követése és a gyerekekkel való foglalkozás szinte kizárólag az anyákra hárult, addig az apák inkább a háztartási feladatok egy részének elvégzésében vettek részt. Ők jellemzően a “kinti” feladatokat végezték (kert, bevásárlás), míg a nőkre maradt a rutinfeladatok zöme. Habár az anyák rengetegnek látták az elvégzendő feladatot, általában természetesnek vették, hogy a családtagok közül ők végzik annak oroszlánrészét.

Az interjúalany anyák többször is panaszolták, hogy magukra maradtak a sokféle feladat elvégzésével. Azonban többnyire az állami, önkormányzati, óvodai segítséget, nem pedig az apák támogatását vagy hozzájárulását hiányolták ebben.

Photo by Alexander Dummer on Unsplash

Comments