Nők, otthon, munka, járvány – felmérések vannak, megoldások kevésbé

Nőket kérdeztek a munka és otthoni munka páros labilisságáról, összefoglaltuk a lényeget. Bilibók Karola írása.

A világjárvány és karanténidőszak egyszerre hozott egészségügyi és gazdasági kockázati faktorokat, de súlyos módon változtatott a magánszféra és munkahelyi berendezkedés viszonyán is. A European Societies-ben publikált, németországi kutatás összehasonlítása alapján, a 2016-ban a megkérdezettek többsége pozitívan viszonyult az otthoni munkavégzéshez (a férfiak nagyobb arányban tartották kedvezőnek az online munkát mint a nők), míg egy 2019-es kimutatás szerint a többség véleménye (nemtől függetlenül) az volt, hogy az online munkavégzés sok stresszel és kevesebb megelégedéssel jár. A koronavírus miatti lezárások és otthoni munka nem tehető egy kalap alá az addigi rugalmas munkaviszonyokkal. A gyermekes családoknál az iskolabezárás és az online oktatás a mindennapok felborulását hozta. A nevelés és saját szakma egy térbe való szűkítésének következményeit a munkakedv csökkenésével és a lelki egyensúly felborulásával jellemezték a kutatók. A felmérések szerint

  • a kutatók nem találtak különösebb változást azoknál a munkavállalóknál, akiknek nincs gyerekük, míg jelentősen csökkent a munkakedvük azoknak a felnőtteknek, akiknek van
  • az otthoni munka lehetőségét jobban értékelték a családos felnőttek, de alacsonyabb szintű elégedettséget észleltek azoknál a munkavállalóknál, akiknek nincs gyerekük

A tanulmány vizsgálatai alapján az otthonról dolgozás negatív hatásai a családra nézve erőteljesebben jelentkeznek az anyák életében, mint az apákéban.

Tíz nőből közel hét tapasztalja a világjárvány negatív befolyását

Időben és energiában kifejezhető munkaértéke van nemcsak egy fizetett állásbeli, hanem az otthon végzett háztartási, gondozási feladatköröknek is. A munkahely és a személyes kapcsolatok közötti egyensúly megtalálása eddig sem volt könnyű feladat. A Delloitte Egyesület , Global Employer Service kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy mennyiben változott a nők viszonya munkájuk és emberi kapcsolataik hálózatában a pandémia ideje alatt. A felmérés támogatni szeretné a nehézségekkel küzdő nőket otthoni és munkahelyi környezetükben egyaránt.

Kilenc országból közel 400, hivatalos állással rendelkező nőt kérdeztek meg. A kutatás eredményei alapján a járványidőszak sok dolgozó nő munka–szabadidő egyensúlyát borította fel, negatívan hatva a mentális és pszichikai egészségükre.

A Global Employer Service kimutatta, a nők a világjárvány kitörése óta 65 százalékkal több háztartási és gondozási feladatot kell elvégezzenek, az összességében elvégzett munka aránya pedig 33 százaléka nőtt.

Online oktatás

A Global Employer Service felmérése jelentős különbségeket mutatott ki attól függően, hogy a válaszadók kellett-e törődjenek vagy sem a fizetett munkán kívüli olyan feladatokkal is, mint gyerekek, hozzátartozók vagy más személyekről való gondoskodás. A válaszadók közül a dolgozó anyákat a karrierépítésnél jobban érdeklik az olyan juttatások, mint a betegszabadság vagy a szülői szabadság. Mások a továbbtanulásról és szakmai fejlődésről mérlegeltek ebben az időszakban is.

Az anyák 58 százaléka tapasztalta a fokozódó felelősséget gyermekeikkel szemben.

Az online oktatás az anyák 53 százalékánál növelte a gyermekeikre fordított idő mennyiségét.

Tekintettel a kutatás eredményeire és a pandémia alakulását övező bizonytalanságokra, a szociális intézményeknek lépéseket kell tenniük, hogy támogatni tudják azokat a nőket, akikre a járvány miatt több teher nehezedik. A kutatás kiterjedt olyan intézkedések megszervezésére is, amelyek segítik a nőket a karrierjük előrehaladásában, anélkül, hogy ez hátrányos befolyással lenne a személyes életükre. Ide tartoznak a rugalmas munkakörnyezet biztosítása, mentori lehetőségek vagy mentálhigiénés segítség. – nyilatkozta Raluca Bontaș, a Deloitte Románia, Global Employer Service partnere.

A munkahelyi viszonyokról

A kutatásban résztvevő nők közel 82 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a mindennapi szokásaikat felborította a pandémia. A negatív hatást tapasztalók 70 százalékát aggasztja, hogy a változások miként fogják befolyásolni a karrierjük előrehaladását. A felmérésen résztvevők többsége úgy érzi, hogy folyamatosan elérhetőnek kell lennie a munkahelyén (44 százaléka azoknak a nőknek, akik hozzátartozók gondozásával is kell törődjenek, 53 százaléka pedig azoknak, akikre nem nehezedik ilyesfajta plusz felelősség).

Ilyen körülmények között is sokan úgy nyilatkoztak, látnak fejlődési lehetőséget a következő évre nézve, gondolva itt több kötelességvállalásra karrierjük előmozdításának érdekében (52%) vagy fizetésemelésre (47%).

Ellenben a válaszadók 60 százaléka megkérdőjelezi a karrierépítés lehetőségnek meglétét. Köztük 41 százalék a személyes és szakmai élet kapcsolatának romlására hivatkozott, 30 százalék pedig a munkahelyen belőli szervezetlenségről, agresszív magatartásformákról és projektekből való kizárásról számolt be. Következésképp a tanulmány hangsúlyozza annak szükségét, hogy a munkaadók odafigyeljenek az inklúzió, a kölcsönös tisztelet és az értékek nem elpiacosítására a munkahelyi környezeten belül.

A járványhelyzettel nőtt a munkanélküliségtől való félelem. Arra kérdésre, hogy milyen tényezők hatására akarnak jelenlegi munkahelyükön maradni, a válaszolók 55 százalékban számít motiváló tényezőnek az előléptetés vagy a fizetésemelés, 48 százalékban tartják fontosnak a rugalmas mukavégzés lehetőségét, 47 százalékban számít, hogy képességeiknek megfelelő tevékenységet végezhetnek, 45 százalékban pedig stabil munkahely előnyeiről számoltak be. A kutatásban résztvevők 40 százaléka tartja mérvadónak a tanulási és fejlődési lehetőségeket vagy a csatlakozást új projektekhez.

A felmérés végkövetkeztetése, hogy a munkaadók sokat tehetnek alkalmazottaik mentális és pszichés egészségéért. A rugalmas munkavégzés váljon normává. Ez nemcsak az otthondolgozás választhatóságát jelenti, hanem az olyan lehetőségeket is, amelyek megkönnyítik a munka–szabadidő egyensúly fenntartását úgy, hogy előnyösek maradnak a cégek számára is (például ilyen lehetőség a munkaórák személyre szabott leosztása egy hétre nézve). A megvalósításhoz egy empatikus, kölcsönös bizalmi viszonyra van szüksége munkaadónak és alkalmazottnak egyaránt.

Comments