Engem értelemszerűen nem érint a kérdés, de az egyik ismerősöm felhívatta rá a figyelmem, hogy nem egy embertől hallotta: furcsa volt a havi ciklusa az oltás után. Rövid keresgélés után egyértelműen kiderült: nem egyedi eset az, hogy egy gyógyszer (adott esetben a mostanság nagy nyilvánosságot kapó oltások) megváltoztatja a nők menstruációs ciklusát, a mellékhatások között ezt még csak meg sem említik ez.
Magyarul például a 444 írt róla nemrég, hogy jó felkészülni, mert az oltás felboríthatja a nők menstruációs. A cikkben megszólaltatott egyik nő például arról panaszkodott, hogy az oltás után két napig mindkét petefészke fájt, sőt a második napon vérzett is egy kicsit, bár az elmúlt években soha nem vérzett az ovulációs időszakában. Egy másik megszólaló pedig arról számolt be, hogy az első oltás után három nappal előbb, a 25. napon indult indult el a vérzése, pedig elmondása szerint mindig pontosan 28 napos a ciklusa. Sőt, olyat is említenek, akinek jóval hosszabb ideig tartott a menstruációja, mint általában. Más meg arról számolt be, hogy miután megfertőződött, majd egyre erősödtek a tünetei, és favipiravirral kezelték, annak szedése közben kezdett vérezni, pedig elmondása szerint hormonális spirálja van, és nem nagyon szokott menstruálni.
Hasonló esetről számolt be Katherine Lee, aki a St. Louis-i Washington Egyetem Orvostudományi karán vesz részt posztdoktorális képzésben. Az ő gyanúja azután éledt fel, hogy megkapta az első adagot a Pfizer vakcinájából, majd nem sokkal ezután vérezni kezdett, ami őszintén meglepte, mert olyan méhen belüli hormontartalmú eszköze van, ami ezt általában megakadályozza. Amikor egy másik barátja is hasonló rendszertelenségről számolt be Lee megkereste a disszertációs tanácsadóját, Kathryn Clancy-t, az Illionisi Egyetem antropológus docensét, aki régóta tanulmányozza a menstruációt különböző összefüggésekben. Ő sem hallott addig arról, hogy az oltás esetleges mellékhatásaként megváltozhat a menstruáció, de amikor néhány héttel később megkapta az első dózist a Moderna vakcinájából, ő is változást tapasztalt. 1-2 nappal korábban jött meg a menstruációja, ami jóval erősebb volt a megszokottnál. Végül ez vezetett oda, hogy megkérdezte Twitteren, másnak voltak hasonló tapasztalatai? Elárasztották a beszámolók.
Lee és Clancy ezek után úgy gondolta, hogy további vizsgálatokra lenne szükség a kérdésben, ezt egy feltáró kutatást terveztek, hogy összegyűjtsék a nők tapasztalatait, és megtalálják, hogy milyen irányban lenne hasznos tovább kutatni. Úgy tervezték, nagyjából 500 személyre méretezik a kutatást, ehhez képest néhány óra alatt 13 ezer nő töltötte ki a kérdőívüket.
Fontos hangsúlyozni, hogy a lehetséges kapcsolat a Covid-19 elleni vakcinák és az oltás utáni időszakban bekövetkező átmeneti változások között nem jelentik azt, hogy a vakcinák befolyásolnák a termékenységet, ahogyan egy esetleges jövendőbeli terhességet sem. Erre nincsenek bizonyítékok. Vannak biológiai magyarázatai annak, hogy miért változtatja meg ideiglenesen a menstruációt az oltás a termékenység károsítása nélkül, ha esetleg bebizonyosodna, hogy ez történik. Erről egy kicsit később.
Hogyan lehetséges, hogy egyetlen Covid-19 elleni oltás mellékhatásai között sincs feltüntetve, hogy megváltoztathatja a menstruációt?
A különböző oltások/gyógyszerek tesztelésének a harmadik fázisában már több tízezer ember vesz részt annak érdekében, hogy még az esetleges ritka mellékhatásokat is nagy eséllyel kiszűrjék. Az oltások engedélyezése után ugyanakkor néha a kutatók mégis találnak ritkább mellékhatásokat, amelyeket a vizsgálatok során nem fedeztek fel. Előfordulhat az is, hogy egyes mellékhatások azért maradnak ki, mert a kutatók egyszerűen nem kérdeznek rá, vagy éppenséggel nem jegyzik fel, amikor a résztvevők jelentik. A kutatók szerint ezért fordulhatott elő az is, hogy csak hónapokkal az után, hogy engedélyezték a Covid-19 betegség megelőzésében segítő oltásokat, figyeltek fel arra az átmeneti mellékhatásra, hogy megváltoztatja a menstruációs ciklust. A kérdésre adott válasz természetesen nem ilyen egyszerű.
“Senkinek sem jutott eszébe, hogy a (tesztelés) kérdőíveinek bevett részeként rákérdezzen” – magyarázta Lee. “Ez elég frusztráló azoktól, akik sokat gondolkodnak ezeken a biológiai folyamatokon. Miért nem gondolkodnak el azon, hogy kifejezetten ezekre a (menstruációs rendellenességekkel járó) tünetekre kérdezzen rá?”
A kutatók elmondása szerint a klinikai vizsgálatokat nem ismerők számára furcsa lehet, hogy ilyen gyakran jelentkező tapasztalatot, hogyan nem említenek a Covid-19 vakcinák mellékhatásáról szóló cikkekben. Szerintük az orvostudomány rendszerszintű problémája az, hogy a menstruációs szabálytalanságokról a tesztelések során semmiféle beszéd nincs. Az, hogy a nők tapasztalatait figyelmen kívül hagyják/hagyták korábbra nyúlik vissza.
Az Egyesült Államokban a nők tapasztalatainak az elutasítását 1977-ben kodifikálták, amikor az ország Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala azt ajánlotta, hogy minden fogamzóképes nőt zárjanak ki a gyógyszerkísérletek első és második fázisából – függetlenül attól, hogy használ-e fogamzásgátlókat, heteroszexuális párkapcsolatban van-e, vagy esetleg a párjának volt-e már vazektómiája. Kizárásuk a korábbi szerencsétlen gyógyszerkísérletekre vezethető vissza. Például a lepra elleni thalidomid végtag-deformációkat okoz a magzatnak. Az óvatosság oda vezetett, hogy szinte teljes adathiány alakult ki arról, hogy a különböző gyógyszerek hogyan hatnak a nőkre. A 90-es évek elejére valamennyit enyhült a helyzet, akkor már a népegészségügyi hatóság azt ajánlotta, hogy nőket is vonjanak be a kísérletekbe. 1993 óta szabályozza szövetségi törvény, hogy az általuk finanszírozott tanulmányok klinikai vizsgálataiba a nőket és kisebbségeket be kell vonni. Ez azonban nem változtatta meg egyből a régi beidegződéseket.
Lee szerint ebben a témában az a legfontosabb, hogy egyszerűen nem tartoznak a mellékhatásokkal kapcsolatos kérdéssorba olyanok, amelyek a menstruációról szólnának, mert azok az emberek, akik eldöntik, hogy milyen kérdések kerüljenek abba a listába, amit az Egyesült Államokban hagyományosan megkérdeznek, leginkább felső középosztálybeli fehér férfiak problémáira irányulnak. A nők egészségügyi aggodalmait figyelmen kívül hagyják vagy hisztériának címkézik.
“Sokszor, amikor a nők a menstruációjukkal kapcsolatos változásokról beszámolnak, azt a választ kapják, hogy ha a testükben ‘eltérések’ vannak, akkor az valamiféle belső gyengeség jele. Valami történhet bennük. Stresszesek, hisztérikusak” – magyarázta Clancy, aki azt is elmondta, hogy őt magát is vádolta meg egy tudós kollégája azzal, hogy hisztériát terjeszt akkor, amikor meg akarja vizsgálni, hogy a menstruációs változások összefüggésben vannak-e az oltások beadásával.
“A lázat és fáradékonyságat dokumentáló emberek is félelemkeltők? Miért van az, hogy ha összefüggésben van a menstruációs ciklussal, akkor félelemkeltő, de amikor bármilyen más, szélesebb, rendszerszintű hatásról van szó, akkor nem tartjuk félelemkeltőnek?” – tette fel a kérdést a kutató.
Szerintük annak kiderítése, hogy a vakcinának van egy ilyen mellékhatása, egyszerűen segítene a nőknek felkészülni rá, és ne pánikoljanak be, ha bekövetkezik. Lee szerint, ha nem kérdeznek kifejezetten rá erre, akkor az emberek nem feltétlen fognak azon gondolkodni, hogy erről beszámoljanak. Ennek része kellene legyen a szokásos kérdéssornak, amelyet feltesznek, amikor egészséges felnőtteken tesztelik a vakcinát. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogyha jelentettek is ilyen problémát, akkor sem biztos, hogy komolyan vették őket.
Clancy elmondása szerint sokan fordultak hozzá a tweetje után azzal, hogy ők megpróbálták elmondani a tapasztalatikat, de az volt a válasz, hogy biztos csak téved. Vagy amikor beszélt az orvosával, akkor arra fogta az egészet, hogy csak stressz miatt van. Olyan nőtől is kapott emailt, aki részt vett az oltási kísérletben, és próbálta a ciklusában jelentkező tüneteket jelezni, de először azt mondták neki, hogy ez csak stressz. És nem voltak hajlandók foglalkozni vele. Amikor másodszor is megpróbálta jelezni, akkor meg az volt a válasz, hogy csak azért van, mert menopauzája van.
Elmondásuk szerint a felmérésük legfőbb célja, hogy teret adjanak azoknak a nőknek, akik meg akarják osztani a tapasztalatikat, függetlenül attól, hogy a kutatók mit feltételeznek. Elmondása szerint hallottak olyan esetekről is, amikor a nők korai vagy súlyosabb menstruációt tapasztaltak, illetve olyanokról is, akiknek átmenetileg leállt a menstruációjuk, meg persze olyanokról, akik egyáltalán nem tapasztaltak változásokat a havi ciklus.
“Számomra az a lényeg, hogy megbizonyosodjak arról, hogy azok az emberek, akiknél menstruációs vérzés tapasztalható az oltás után, tudják, hogy ez az oltás után előfordulhat, különösen akkor, ha perimenopauzában vannak, vagy hormonelnyomó gyógyszereket szednek” – magyarázta Lee.
Mi lehet a vérzés magyarázata?
A kutatók két lehetséges magyarázatot vázoltak fel. Anirban Sen Gupta (aki Leet és Clancy-t segíti) kutatásai összefüggést valószínűsítenek az mRNS vakcinában alkalmazott nanorészecskék és a vérlemezkék számának ideiglenes csökkenésével. A vérlemezkék segítik elő a véralvadást, és ezért lehetséges, hogy a kevesebb vérlemezke súlyosabb vérzéshez vezethet abban az esetben, ha valakinek menstruációja van. Az alacsonyabb vérlemezkeszám jelensége a kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) vakcinának is ismert ritka mellékhatása. Ez az állapot nem életveszélyes, és önmagától megoldódik mindenféle hosszútávú mellékhatás nélkül.
A másik lehetséges magyarázat szerint az oltás következményeként fellépő normális immunaktiváció eredménye. Korábban már vizsgálták, hogy a testben fellépő gyulladás milyen kapcsolatban van a hormonkoncentráció változásával és a reproduktív rendszerre gyakorolt egyéb átmeneti hatásokkal. A gyulladás lényegében azt jelenti, hogy az immunrendszer észleli a fenyegetést, és reagál rá. Clancy laboratóriuma úgy találta, hogy azoknál az embereknél, akinél magasabb C-reaktív fehérje, a gyulladás biomarkere, általában alacsonyabb a progeszteron és ösztradiol színt.
A kutató szerint amikor a vakcina aktiválja az immunrendszert, akkor gyulladást fog okozni, és a méh különösen érzékeny lehet erre. Clancy szerint a méh egy olyan hely, ahol folyamatosan szöveti átalakulások történnek. Folyamatosan új szöveteket készít, és folyamatosan differenciálja azokat. És ha valamilyen gyulladás lép fel a testben, akkor elképzelhető, ahogy ezek a szöveti átalakulások összekuszálódnak.
Sem Lee, sem Clancy nem aggódik amiatt, ha esetleg kiderül, hogy az oltásokhoz átmeneti menstruációs változások kapcsolhatók. Szerintük a legfontosabb, hogy az emberek ezt is számításba vegyék mint lehetőséget, és ne okozzon riadalmat. A nőknek tudniuk kell, hogy milyen változások léphetnek fel menstruációs ciklusukban az oltást követően.
Gál Laci
