Mi közös a járványt legeredményesebben kezelő államokban? Hogy nők vezetik?

Bár a több mint öt hete zajló világjárvány még korántsem tombolta ki magát, az államok különböző intézkedéseinek eredményességére már rátekintést nyújthat. Erről különböző összeállítások olvashatóak a nemzetközi sajtóban. Leginkább Dél-Koreát, Tajvant, Új-Zélandot emelik ki pozitív példaként, az európai államok közül pedig Németországot, Izlandot, Norvégiát, Dániát, Finnországot és Szlovákiát.

A felsorolásban található országok a járvány különböző időszakaiban eltérő válaszokkal léptek fel, így feltevődik a kérdés, hogy mi a közös bennük. A közösségi médiában elég hamar megválaszolták: ezeket mind nők vezetik.

Tajvanban Tsai Ing-wen az elnök (az államot nem ismerik el függetlennek, így a Kínai Köztársaság része), Új-Zélandon Jacinda Ardern, Izlandon Katrín Jakobsdóttir, Finnországában Sanna Marin, Norvégiában Erna Solberg, Dániában Mette Frederiksen a miniszterelnök, Szlovákiában Zuzana Čaputová az államelnök, Angela Merkel pedig Németország kancellárja. A sikeres államok között az egyetlen, amelynek nem nő a politikai vezetője, az Dél-Korea, amelyet Moon Jae-in elnököl (viszont elődje nő volt: Park Geun-hye).

A témáról több neves sajtóorgánum is összeállítást közölt, aminek kapcsán megkerestük Bíró Noémit, a társadalmi nemek szakértőjét, a BBTE Magyar Filozófiai Intézet doktoranduszát, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, ennyire valóságos az a jelenség, hogy a nő vezetők sikeresebben tudják kezelni a pandémiát.

Bíró Noémi elsőként azt jegyezte meg, hogy leegyszerűsítő azt állítani, hogy közvetlen oksági összefüggés van aközött, hogy egy ország hatékonyabb a pandémiában és az országot nő vezeti: „Pusztán azzal magyarázni a jelenséget, hogy a női vezetők “törődőbb, gondoskodóbb” stílust érvényesítenének politikájukban, nem ad teljes képet a felsorolt országok által alkalmazott stratégiákról, amelyek – helyenként nagyon látványos mértékben – sikeresnek bizonyultak a járvány visszaszorításában vagy megelőzésében, illetve hosszú távon káros nemi sztereotípiák fenntartását is jelenti.

Ugyanakkor arra is kitért, hogy van pár összefüggés, ami tanulságos lehet. Hiszen úgy látszik a sikeres stratégiákban, az államfő/kormányfő nemén túl, más közös pontok is vannak: gyors és határozott, sokszor preventív jellegű válasz, széleskörű (sokszor ingyenes) tesztelés, meglévő, jó minőségű egészségügyi infrastruktúra és ellátórendszer. A szakértő szerint ezek rejtenek néhány nemi aspektust.

Meglátása szerint, az egyik lehetséges magyarázat arra, hogy miért teljesítenek jobban a női államfők a koronavírus kezelésében az, hogy eleve jobban kell teljesíteniük minden téren, hogy egyáltalán vezetői pozícióba kerülhessenek. „Vagyis egy keményebb mércének kell megfelelniük, hogy egyáltalán komolyan vegyék őket a politikai versenyben, miközben a férfiak esetében nem emelkedik a standard, sokkal elnézőbb velük szemben a közvélemény, még akkor is, ha alulképzettek a betöltött pozícióhoz képest, és/vagy hibákat követnek el (gondoljunk Trump kaotikus járványpolitikája, de elnöksége korábbi pontjairól is könnyen találunk példát)” – mutatott rá egy meghatározó különbségre. Magyarázata szerint ezért a női vezetőktől egyszerre várnak el gyors és határozott döntéseket, proaktív, esetenként “agresszív” cselekvést (amely, mint látni fogjuk, hozzájárult a koronavírusra adott válaszok sikeréhez), viszont ezzel egy időben fennáll az az elvárás is, hogy legyenek gondoskodóak, együttműködőek és együttérzők.

A kettő között feszülő ellentét ötvözésére Bíró Noémi példaként Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnöknek a 2019-es christchurch-i merényletre adott válaszát hozta fel, amely „egyrészt átsegítette a nehéz pillanaton a helyi közösséget, másrészt nemzeti és globális szinten is támogatás övezte.” Meglátása szerint hasonló pozitív megítélése van a miniszterelnök koronavírussal kapcsolatos intézkedéseinek is, hiszen az őt dicsérők egyszerre hangsúlyozzák a válasz határozottságát és gyakorlatiasságát, és hogy a miniszterelnök nem fél megmutatni »emberi« oldalát: kedvességgel és empátiával fordul az állampolgárok felé.

Ami az északi országokat illeti – Izland, Finnország, Norvégia, Dánia – ott szerinte más szempont érvényesül, és számára is kérdésként vetődik fel: „Mi jellemző azokra az országokra, ahol viszonylag sok nőt választanak meg/jelölnek ki fontos vezetői pozíciókba, illetve hosszú távon bizalmat is szavaznak nekik? Ezek az országok nemcsak az életminőség, illetve boldogság-index alapján felállított listákat vezetik, hanem a nemi egyenlőség szempontjából is megelőzik a világ többi országát, legalábbis a kvantifikálható szempontok alapján.

A társadalmi nemek szakértője szerint mindenképp biztató és egy kis optimizmusra ad okot, hogy az emberek felismerik, a vezető pozícióban levő nők helyt tudnak állni egy ilyen kritikus helyzetben, azaz megfelelnek a (kettős) mércének. „Ennek pedig – szerintem – két lehetséges tanulsága van: talán nem ártana a férfi politikusokkal szemben is emelni a szakmai és »emberi« standardot; másfelől pedig: nincs jó okunk arra, hogy ne legyenek női politikai vezetőink” – zárta gondolatmenetét.

Miben másak a női vezetők?

A Forbes cikke példaképnek ajánlotta a női vezetőket, kiemelve néhány „nőinek” tekintett tulajdonságot. Például Németország sikerét a megbízhatóságban látja, emlékeztetve Angela Merkel beszédére, ahol felhívja a járvány komolyságára a figyelmet: a lakosság nagyon széles rétegét érinteni fogja a járvány, ezért komolyan kell venni. A megbízhatóság másrészt a folyamatos és széleskörű tesztelésben nyilvánult meg.

Tajvannal és Új-Zélanddal kapcsolatban a politikai vezetők döntőképességét emeli ki az összeállítás, amikor az első jelekre a lehető leghatározottabb lépéseket tették meg a járvány megelőzésére, majd féken tartására.

Izland esetében a szociális érzékenység van kihangsúlyozva, ami abban nyilvánult meg, hogy Katrín Jakobsdóttir bárki számára ingyenes tesztelési lehetőséget biztosított. A lakossági arányokat figyelembe véve Izlandon több tesztet végeztek, mint például Dél-Koreában.

Finnország miniszterelnöke a világ egyik legfiatalabb miniszterelnöke a maga 35 évével. Sanna Marin így elsőként és eredményesen szólította meg a fiatal lakosságot a közösségi médiákon keresztül, influenszereket is bevonva a tájékoztató kampányába, akik a hiteles és megbízható információkat továbbították a lakosságnak.

Norvégia és Dánia miniszterelnökei gyermekközpontosságukkal kerültek be a cikkbe, akik külön tájékoztató adásokat készített a gyerekeknek a koronavírusról, illetve elmagyarázták, hogy miért van rendben, ha félnek, ha megijednek.

A Forbes továbbá felhívja a figyelmet, hogy mennyire mások, szokatlanok az ilyen megközelítések a vezető politikusok között, az empátia, a gondoskodás, amely jellemző a női vezetőkre. Főként, ha olyan „erős férfi” vezetőkkel hasonlítjuk össze őket, akik a válságot a autokratikus hatalmuk megerősítésére használják, akik a „másokat” leszólnak, gátolják az igazságszolgáltatást, démonizálják az újságírókat és kihasználják a lehetőséget, hogy pozíciójukat bebetonozzák. Azaz mint Trump, Bolsonaro, Obrador, Modi, Duterte, Orban, Putin és Netanyahu.

Miért bizonyulnak hatékonyabbnak a nők által vezetett államok?

A CNN tárgyilagosabb összeállítást készített, amelyben összetetten ismertette a megnevezett államok közül öt államban alkalmazott intézkedéseket, 12 tanulságba összefoglalva.

1. Légy felkészülve! A 26 millió lakosságú Tajvan a Kínai Köztársaság közvetlenen közelében van, és mégis csupán 395 fertőzéses eset van, 6 halálos áldozattal, és két napja nem igazoltak újabb fertőzést. Sikere egyrészt abban keresendő, hogy az országot 2003-ban érintette a SARS-járvány, aminek tanulságaként létrehozták a Központi Járványügyi Parancsnokságot, amelyet a hatóságok már akkor aktiváltak, amikor az országban még nem is volt eset. A szakmai intézmény lényege, hogy szigorú intézkedéseket léptethet érvénybe vészhelyzetben, politikai hozzájárulás nélkül is. Az első három hétben 120 intézkedést hoztak meg, amelyek listáját a szakértők szerint akár „kézikönyvként lehetne használni” egy járvány kitörése esetén.

2. Légy gyors! Az első Covid-19 esetet január 21-én igazolták Tajvanban, amikor már három hete szigorúan ellenőrizték a kínai repülőjáratok utasait, és kiszűrték a lázasokat és a tüdőgyulladásos tüneteket mutatókat. Az első eset után egy héttel már elektronikusan ellenőrizték a karanténban elkülönített személyeket, korlátoztak egyes légi járatokat. Február végétől folyamatosan léptettek életbe különböző intézkedéseket, április 1-től pedig szigorúan korlátozták a közösségi kapcsolatokat, amikor az esetek száma elérte a 329 számot. Összevetésképpen: Nagy-Britanniában már 3000 eset volt és 335 halott, amikor hasonló intézkedéseket léptettek érvénybe.

3. Tesztelj, kövesd és zárd el! A hatóságok következetesen és folyamatosan végezték a teszteket, bár nem a teljes lakosságon. Viszont a megfertőződött emberek kapcsolatait is szigorúan lekövették és mindenkit karanténba zártak. Az influenzás és tüdőgyulladásos betegeket ismételten letesztelték, hogy biztosan kizárják a koronavírus félrediagnosztizálásának a lehetőségét.

Hogyan teszteltek az EU-ban? Itt egy ábra erről:

4. Használj adatokat és a technológiát! Tajvan összekapcsolta az országos online egészségbiztosítási adatbázisokat a vám- és bevándorlási hivatalok adatbázisaival, így valós időben tudta riasztani a fertőzésveszély közelébe kerülő lakossági csoportokat. Az egészségügyi adatbázisok egyik jellegzetessége, hogy a tüneteket is regisztrálták, nem csak a diagnózisokat.

5. Légy agresszív! Izland fellépése a járvány ellen sajátosan innovatív, aprólékos és gyors volt. Nem hoztak drasztikus intézkedéseket, de erőteljesen korlátozták az emberek közösségi kapcsolatait: 20 ember is csak akkor találkozhatott, ha 2 méter távolságot tartanak egymástól. Az egészségügyi rendszert összehangolták a rendőrséggel, és minden fertőzéses esetet lenyomoztak, és minden gyanúsítottat elkülönítettek. Az újabb esetek 60%-a már karanténban derült ki. Az országban péntekig szinte 40 ezer tesztet végeztek, 1.754 eset van, és 9 halálos áldozat.

6. Vond be a magánszférát! A legtöbb országgal ellentétben, ahol nem volt a lakosság számára elérhető tesztelési lehetőség, az izlandi egészségügyi szervek bevontak egy géntechnológiával foglalkozó céget, a deCODE Genetics-et, és bárkit teszteltek, aki igényelte. Így a lakosság 10%-ának a tesztelését a magánszféra végezte. Ugyanakkor a cég fontos kutatásokat tudott kezdeni a koronavírussal kapcsolatban, amely tovább segítheti majd a vírussal való küzdelemben a lakosságot és más államokat is.

7. Előzd meg! Az izlandi egészségügyi miniszter hitt a gyorsaságban, nyilatkozata szerint a felfele kúszó-ugró görbe előtt kell maradni. Miután 3 külföldről érkező esetet azonosítottak, bevezették azt az intézkedést, hogy aki Olaszország gócpont-területeiről érkezik, automatikusan karanténba kerüljön, majd tovább szigorítottak az utazásokkal kapcsolatban. Amint két közösséget érintett a fertőzés, máris szükségállapot hirdettek, kijárási szigorításokat viszont csak az idős emberekre vonatkozóan hoztak. A 100-ik eset, illetve az első halálos áldozat után szigorú korlátozásokat léptettek érvénybe.

8. Használj technológiát, de tartasd tiszteletben a személyes teret! Tajvanhoz hasonlóan Izland is online applikációt készített, amelyet az emberek letölthettek és segíthettek azonosítani és nyomon követni a fertőzés terjedését. Az alkalmazás rögzítette, hogy a felhasználó mikor hol járt, viszont az adatokat nem kellett megosztani a hatóságokkal, mégis sokan megtették – ám ha valaki megfertőződött, akkor könnyen be lehetett azonosítani hol fordult meg és kikkel találkozott.

9. Autóból tesztelés. Dél-Korea hatékonyságát a tesztelésekben látja több szakember. Az országban az első Covod-19 eset azonosítása után országszerte 500 tesztközpontot hoztak létre, és igyekeztek minél több tesztet végezni. Dél-Korea innovatívnak bizonyult a tesztelések területén: autóval behajtós tesztelést is végeztek. Mikor március 16-án az Egészségügyi Világszervezet felhívta a kormányok figyelmét a tesztelések fontosságára, akkor Dél-Korea már több mint 500 ezer tesztet végzett. A tesztelések mellett az ország minden szigorú intézkedést korán meghozott.

10. Tanulj a múltból! Dél-Korea hasonlóan Tajvanhoz felkészültebben nézett szembe a járvány kitörésével, mivel 2015-ben már volt tapasztalata járványos fertőzéssel szemben. Így tapasztalatból tudták, hogy a politikai erőknek ilyen helyzetben össze kell dolgozniuk, illetve, hogy elemien fontos a központ és a vidék összehangolása. Ugyanakkor Dél-Korea is a technológia területein vezető ország, így számtalan online megoldást tudott használni.

11. Tesztelj többet és enyhíts a korlátozásokon! Németország hatékonyságát a szakértők két okban látják: egyik a sok tesztelés – több mint 1 millió 700 ezer tesztet végeztek, a másik a jól felkészült, pontra tett egészségügyi rendszer. A németek is bevonták a magánszférát a tesztelésekbe, hogy akár napi 100 ezer tesztet is végezhessenek. Még a járvány kirobbanása előtt beszereztek kellő tesztanyagot, és bár vannak országok, amelyek a tesztelést jobban végezték, Európában ebben ők az elsők. Szerdán Angela Merkel bejelentette, hogy lassan engedni fognak a korlátozásokon, de a teszteléseket még fokozottabban végzik majd, ezzel elkerülve egy második járványhullámot. A németországi halottak száma viszonylag alacsony, 4.342 a több mit 141 ezer esetből, mivel az időseket külön intézkedésekkel védték, így a fertőzés főként a fiatalabb lakosságot érintette.

12. Növeld a kórházak kapacitását! Az olaszországi egészségügyi rendszer jobb a The Lancet értékelésében, mégis Németország kezelte hatékonyabban a járványt. Ennek oka, hogy a német rendszernek nagyobb az ellátóképessége, illetve a járvány csúcspontjára további 12 ezer férőhelyet biztosítottak előre, míg végül 147 ezer ágyuk volt előkészítve, 10-szer több, mint amennyit eddig igénybe kellett vegyenek. Összevetésként: Németországnak csak az intenzív osztályain annyi ágy volt, mint Olaszországban a kórházakban összesen. Ezért jelenleg fertőzött betegeket fogadnak Olaszországból, Spanyolországból és Franciaországból. Ugyanakkor azt is lehetővé teszi a nagy kórházi kapacitás, hogy az enyhébb tünetes fertőzéseket is kórházba kezeljék – míg sok országban a súlyosabbaknak sincs férőhely.

(Hákszi)

Comments