Március 8. a Nemzetközi Nőnap. Százhatvankét évvel ezelőtt 1857-ben ezen a napon sztrájkolt negyvenezer textilmunkásnő New York-ban egyenlő bérekért és munkaidőcsökkentésért. A női egyenjogúságért folytatott politikai küzdelem napja ez, amelyet az ENSZ 1977-ben tette tematikus emléknappá:
a női egyenjogúság és a nemzetközi béke napjává.
A tizenkilencedik század második felétől kezdődően több évtizedes szervezkedés, érdekvédelmi társulások és szakszervezetek munkája tette lehetővé, hogy a nők egyenjogúsításának világra szóló programja elinduljon és eredményeket érjen el. Noha a nők társadalmi (kulturális és gazdasági) egyenlőségének kérdése túlmutat a formális jogegyenlőségen, még ennek elérését is komoly szervezeti munka előzte meg. Felmérések, jelentések és tanulmányok százai ismertetik évente, hogy
a nők társadalmi egyenlősége még mindig egy olyan cél, amelyért legalább annyit kell a különböző társadalmaknak dolgozniuk, amennyit dolgoztak a mai alapjogok egyenlőségének eléréséért.
1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé, azaz a Nemzetközi Munkásszövetség első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van.
Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben.
1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első hivatalos állami nőnapot február utolsó vasárnapján, 28-án.
A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között arról döntöttek, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközi jelleggel nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot. 1917. március 8-án (a Juliánus-naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban az első világháború kellős közepén kibontakozó országos háborúellenes és munkássztrájkok megindulásával a nők kenyérért és békéért meneteltek. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, s átmeneti polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a.
(forrás: mult-kor)
