Szerdán érkezett a hír, hogy az Eseményhorizont Teleszkópnak először sikerült közvetlen felvételt készítenie egy fekete lyukról. A Messier 87 galaxis szívében lévő szupernehéz fekete lyuk 55 millió fényévre van a Földtől, tömege pedig 6.5 milliárdszor nagyobb, mint a Napé. A galaxis a bolygónkhoz legközelebb álló Virgo galaxishalmaz része, írja az EHT.
A Guardian értesülése szerint a mintegy 200 fős nemzetközi kutatócsapat már tavaly júniusban megtette felfedezését, a nagyközönség számára azonban csak szerdán mutatták meg a kutatás eredményeit. A szerdai sajtótájékoztatók után szinte azonnal virálissá vált az a kép, amelyen Dr. Katie Bouman informatikus, a fekete lyuk képi rögzítéséhez használt algoritmus fejlesztője látható, amint először látja többéves munkája eredményét.
A 29 éves kutató jelenleg posztdoktori képzésben részesül az MIT-n (Massachusetts Institute of Technology), ahol többek között Margaret Hamilton szoftvermérnök is tanult. Az ő nevéhez elsősorban a holdraszállás sikerességét biztosító szoftver megírása kötődik. Az MIT számítástechnika és mesterséges intelligencia laborja közölte azt a képet, amelyen a két tudós és az általuk (digitális és analóg formában) írt forráskód látható:
Left: MIT computer scientist Katie Bouman w/stacks of hard drives of black hole image data.
Right: MIT computer scientist Margaret Hamilton w/the code she wrote that helped put a man on the moon.
(image credit @floragraham)#EHTblackhole #BlackHoleDay #BlackHole pic.twitter.com/Iv5PIc8IYd
— MIT CSAIL (@MIT_CSAIL) April 10, 2019
Bouman és a kutatócsapat felfedezése azért történelmi jelentőségű, mert először jelent fizikai, szemmel is látható bizonyítékot a fekete lyukak létezéséről. A fekete lyukak alapvetően eddig, képletszerűen, az Einstein-féle általános relativitáselmélet értelmében léteztek. Bouman 2013 óta dolgozik azon az algoritmuson, amely többek között a zajos űrképek finomítását célozza meg. Mivel a fekete lyuk esetében nagyon távoli és hatalmas tömegű világűr-részről van szó, a tudósoknak olyan képeket kellett készíteniük, amelyek elfogadhatók és ugyanakkor méréseik által is alá vannak támasztva. Egy két évvel ezelőtti TED-beszédben Bouman arról beszélt, hogy a fekete lyuk “lefényképezéséhez” egy Föld-méretű teleszkópra lett volna szükségük, ám ez kivitelezhetetlen volt. Ezért úgy jártak el, hogy a bolygó különböző pontjain elhelyezett nyolc rádióteleszkóp összehangolt méréseiből állították össze azt a képet, amelyet végül is ma látunk. A 2017-es beszédben Bouman meg is mutatja, hogy nagyjából mire számítanak, az akkori elképzelés szerint a fekete lyuk valahogy így nézhet ki:
A videóban Bouman azt is megjegyzi, hogy munkájuk során fontos figyelniük arra, mivel eddig láthatatlan jelenségről van szó, hogy ne valamiféle kulturálisan, vizuálisan rögzült képet próbáljanak rekonstruálni: hiba lenne olyan képet adni a fekete lyukról, amilyet például az Interstellar filmben láthatunk. A fekete lyuk közvetlen felvételéhez alkalmazott puzzle-technika így nem művészi alkotás, hanem konkrét mérések leképezése.
TED-es beszédének zárásában Bouman elmondja, hogy szeretné arra biztatni az embereket, hogy egyre jobban kitolják a tudomány határait, még akkor is, ha az annyira titokzatosnak tűnhet, mint egy fekete lyuk.
Az internet szinte felrobbant a kép láttán: sokan Einsteinra és Stephen Hawkingra emlékeznek, megemlítve, hogy míg az előzőnek beigazolódtak számításai, utóbbi épp egy kicsivel késte le a világtörténelmi pillanatot. A megemlékezések és komolyabb hangvételű, többek között a női tudósok támogatását ösztönző bejegyzések mellett máris számtalan mém született a fekete lyuk kapcsán. A napokban érdemes követni a #blackhole, #blackholeday és #KatieBouman hashtageket a közösségi médiákon.
Nyitókép: diply.com
