Január 17-én tették nyilvánossá az idei Berlinálé versenyszekcióját. A 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál február 7. és 17. között zajlik majd a német fővárosban. Magyar alkotások rövidfilmes szekcióban szerepelnek (Buda Flóra Anna rendezésében az Entropia, Tóth Lucától pedig a Lidérc), a Berlinale Classics szekció keretein belül Mészáros Márta Örökbefogadás című filmjének digitálisan felújított változatát vetítik. A 17 versenyfilm között idén 7 olyan alkotás szerepel, amelyet női rendező jegyez. Nézzük meg, melyek ezek!
Az osztrák Marie Kreutzer negyedik nagyjátékfilmje a húszas éveiben járó Loláról szól, aki elkötelezett dolgozója egy nagyobb cégnek, és élete minden területén a rendszer uralkodik. A fiatal nő húga, Conny, akiről senki sem tud, skizofréniától szenved, és amikor egyszer csak Lola segítségére szorul, a mindeddig jól működő struktúra felborul. Lolának szembesülnie kell azzal, hogy kihúzták lába alól a talajt.
Spanyol színekben Isabel Coixet száll mezőnybe, akinek neve ismerős lehet azoknak, akik látták A szavak titkos élete (2005) vagy Az élet nélkülem (2003) című filmeket, vagy akár a 2017-es Könyvesbolt a tengerpartont. Új filmje két nő történetét meséli el 1901-ből, akik hosszas szerelem utána összeházasodtak – úgy, hogy egyikük férfi identitást vett fel. Coixet-t lenyűgözte a szerelmi történet, a nők elkötelezettsége, kíváncsiságának eredményeként pedig egy nagyjátékfilm született. Coixet tíz évvel ezelőtt amúgy zsűritag volt a Berlinálén, filmjei több díjat nyertek.
Gospod postoi, imeto i’ e Petrunija (God Exists, Her Name is Petrunya)
Makedón-belga-szlovén-horvát-francia koprodukcióként jött létre Teona Strugar Mitevska ötödik nagyjátékfilmje, ami egy makedón kisvárosba, Stip-be kalauzolja a nézőket. A városkában minden januárban a helyi pap egy fakeresztet dob a folyóba, és több száz férfi ugrik utána, hogy megtalálja. Az, aki megtalálja a különös tárgyat, jószerencsére és boldogulásra számíthat. Ezúttal Petrunya is alámerül, és sikerül elsőként megtalálnia a keresztet. Vetélytársai dühösek – hogyan képzeli egy nő magáról, hogy részt vehet az ő szertartásukba? Kitör a pokol, de Petrunya nem adja fel: megnyerte a keresztet, és meg is fogja tartani.
Német-szerb film, a színésznőként, forgatókönyvíróként és rendezőként is dolgozó Angela Schanelec tizenegyedik nagyjátékfilmje. A filmről egyelőre annyit lehet tudni, hogy egy tizenhárom éves fiúról szól, aki apja halálának következtében eltűnt otthonról egy hétre. Amikor visszatér, anyja és tanárai nem értik, miért ment el és azt sem, hogy mitől változott meg a viselkedése. A film egzisztenciális kérdéseket feszeget.
Lone Scherfig filmje nyitja idén a Berlinálét. A dán rendező olyan filmeket jegyez, mint az Egy nap, Egy lányról vagy az Olasz nyelv kezdőknek (ez utóbbi Ezüstmedvét kapott 2001-ben). Scherfig sokadik nagyjátékfilmje többszereplős alkotás: olyan emberek történetét fűzi össze, akik külön-külön próbálják túlélni a New York-i telet. Egy történet a reményről, megbocsátásról és szerelemről, a beharangozó szerint. Kedves filmnek tűnik.
Agnieszka Holland történelmi filmje 1933-ban zajlik. Főszereplője Gareth Jones, egy ambiciózus, fiatal walesi újságíró, aki azzal vált népszerűvé, hogy idegen újságíróként elsőként repült Hitlerrel. Most Lloyd George tanácsadójaként dolgozik és a következő nagy sztoriját keresi. A sajtó mindenhol a szovjet utópiáról szól, és Jones kíváncsi lesz, hogy Sztálin miként is finanszírozza a Szovjetunió gyors modernizálását. A film igaz történeten alapul, George Orwell Állatfarmjához szolgált inspirációs forrásként.
A német Nora Fingscheidt filmje egy kilencéves kislány, Benni vad és energikus útját követi végig, amint a német gyermekvédelmi szolgáltatás összes állomásán végighalad. Fingscheidt gyerekkorát Németországban és Argentínában töltötte, több dokumentum- és rövidfilmet is rendezett. A képen a film egyik színésze, Albrecht Schuch és a főszereplő Helena Zengel látható, akinek ez már a harmadik filmje.
