Úgy tűnik, egyre nagyobb teret hódít a női nemi higiéniáról való közbeszéd. Számos olyan reklámkampány készül, amelyek megpróbálják lebontani a menstruáció, a fogamzásgátlás és egyáltalán a női biológia körül felépült tabu-falakat.
Legutóbbi a Libresse jelentkezett olyan kampánnyal, amely a női szeméremtest, azaz a vulva felől közelít a női nemiség kérdéséhez. De mielőtt megnéznénk a videót, az összehasonlítás és miheztartás végett ajánlunk egy 1984-es tamponreklámot is:
Bár értékelendő, hogy ez a ’80-as éveki reklám felhívja a figyelmet a toxikus sokk szindrómára, az már nem világos, hogy a pufi fehér mamacica és kölykei hogyan kapcsolódnak a ciklushoz.
És akkor íme a Libresse-kampány, amely egyben egy óda is a szeméremtesthez, és azt tematizálja, hogy nem szükséges alkalmazkodnunk a társadalmilag elfogadott/jóváhagyott vulva képhez:
A videóban kagylótól muffinig, kifordított pénztárcától Barbie hiányrészéig, biológia óra közben és kistükör előtt vizsgálva jelenik meg a női szeméremtest, tucatnyi színben és formában. A kreatív csapat célja az volt, hogy leleplezzék azt a tévhitet, hogy a női szeméremtestnek van egy egységesen elfogadott kinézete. Idén egy kutatás keretén belül is arra jutottak a szakemberek, hogy olyan, hogy „normális szeméremtest”, nem létezik.
A női szeméremtest változatossága számtalan művészt megihletett és megihlet továbbra is, az Instagramon mostanában a The Vulva Gallery az egyik legnépszerűbb ilyen kaliberű kezdeményezés. A fiókot Hilde Atalanta illusztrátor indította, és mára már több száz kép bizonyítja a vulvák sokféleségét.
A Libresse kezdeményezése természetesen értékelendő, azonban ők is közölnek honlapjukon a női higiéniára vonatkozó téves információkat, például hogy az egész szeméremszőrzetet gyantázni kell, vagy hogy javasolt az intim törlőkendő és tisztasági betét mindennapos használata.
A tisztasági betétek kapcsán felmerül az a kérdés is, hogy mennyire öko-barát ez az egész tamponbiznisz. A válasz egyértelműen az, hogy egyáltalán nem. Bár már több zöld betét és tampon is fellelhető a nemzetközi piacon, a szakértők a menstruációs kehely használatát szorgalmazzák.
Egy másik nagy probléma pedig a szegénység kérdése. A tisztasági kellékek rengeteg pénzbe kerülnek, egyelőre pedig úgy néz ki, Skócia az egyetlen állam, amely ingyenesen fogja azokat biztosítani állampolgárainak. Ezért is fontos, hogy pár napja díjat nyert Klopfstein-László Bálint filmje, a CYCLE (CIKLUS) a 14-edik Mobile Film Festival-on.
A film egy középiskolás lány mindennapjaiból mutatja be azokat a pillanatokat, amikor tisztasági betét és tampon helyett kevésbé higiénikus alternatívák használatára kényszerül,
olvashatjuk a rövid tartalomösszefoglalót a Mérce cikkében. A kisfilm mobillal készült, kevéssel hosszabb, mint egy perc, és a menstruációs szegénység jelenségéről beszél, amely számtalan lányt és nőt érint világszerte.
A kisfilm tükrében a Libresse kampánya is kissé átértékelődik. A nagy cégek ugyanis úgy képviselnek testpozitív értékrendszert, hogy közben kategorikusan megválasztják fogyasztóközönségüket. Egy tízdarabos Libresse betét kb. 7,5 lejbe kerül és sanszos, hogy egy ötnapos ciklus alatt két csomag is elfogy, így évente akár 180 lejt költhet egy nő csak tisztasági betétre. A menstruációs szegénységen első körben az javíthatna, ha a Libresse, az Always, az o.b. és egyéb márkák a színes-csajos kivitelezés helyett mondjuk felére csökkentenék termékeik árát. És az állam felelősségéről még nem is szóltunk…
